Összefoglaló. Bevezetés A SARS-CoV-2-világjárvány terjedése drasztikus változásokat okozott a mindennapi betegellátásban, amelyek érintették a szervadományozás és -átültetés területét is, így csökkent az élő és az elhunyt donorokból történő donációk és transzplantációk száma világszerte. Az esetszám csökkenése mellett a transzplantált és egyben immunszupprimált betegek védelme érdekében további biztonsági intézkedéseket kellett bevezetni. Módszer A vizsgálat célja a COVID-19-járvány hazai donációs és transzplantációs aktivitásra gyakorolt hatásának kimutatása volt 2020-ban, a megelőző évvel történő összehasonlításban. A magyar eredményeket összehasonlítottuk elsősorban az Eurotransplant, illetve az Európai Unió tagállamainak adataival is. Eredmények A lakosságszámra súlyozott, regisztrált COVID-19-fertőzöttség és -halálozás tekintetében nem igazoltunk 2020-ban kiemelkedő eltérést itthon az Eurotransplant-tagállamokhoz képest. A hazai szervdonációs potenciál nem csökkent a vizsgált időszakban, ugyanakkor 38,33antly in Hungary from March 2020 until the end of the year. Transient and smaller reductions in organ donation rates have been reported in most European countries. The number of organ transplants did not decrease as much as the number of donors, because more donor organs arrived in Hungary from the Eurotransplant than we sent abroad. Orv Hetil. 2021; 162(23) 890-896.The national organ transplantation program is safe donor-derived SARS-CoV-2 transmission did not occur in Hungary. In addition to the organ donation potential and the COVID-19 pandemic, organ donation and transplantation activity decreased significantly in Hungary from March 2020 until the end of the year. Transient and smaller reductions in organ donation rates have been reported in most European countries. The number of organ transplants did not decrease as much as the number of donors, because more donor organs arrived in Hungary from the Eurotransplant than we sent abroad. Orv Hetil. 2021; 162(23) 890-896.Összefoglaló. A járvánnyal szembeni védekezés során mindennapossá vált a maszkhasználat, amely jelentős kihívást jelent a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Az egészségügy bizonyos területein korábban is jelen volt ez a probléma, azonban a most általános érvényű, folyamatos maszkviselés és védőruha-használat szimbolikus és gyakorlati értelemben is akadályként jelenik meg az orvos és a páciens között, ami több szinten nehezíti a hatékony kapcsolatteremtést és kommunikációt. Ezért szükségessé vált olyan egységes kommunikációs protokollok kidolgozása, amelyek segítik a bizalmi kapcsolat kiépítését az egészségügyben úgy, hogy az ellátók érzelmi elérhetősége és a biztonságos fizikai távolságtartás egyszerre valósuljon meg. Tanulmányunk célja, hogy a kurrens szakirodalom áttekintése révén összefoglaljuk a maszkviselés és a védőruha-használat hatásait az orvos-beteg kommunikációra és a kapcsolatban megjelenő bizalomra és empátiás folyamatokra, valamint fel kívánjuk hívni a figyelmet az egészségügyi személyzetet ance are achieved simultaneously. The aim of our study is to summarize the effects of mask wearing and PPE usage on the physician-patient communication and also the trust and empathy processes that emerge within the relationship through the review of the current literature. We would also like to draw attention to the effects on healthcare staff. Our goal is also to formulate recommendations, taking into account domestic and international experience, that can be used to improve the communication of healthcare professionals, and through that, the satisfaction of the most important actors in care, patients and caregivers. Orv Hetil. 2021; 162(23) 897-904.Összefoglaló. Bevezetés A lakosság idősödésével növekvő betegségteher egyéni és társadalmi szinten is fokozódó nyomást jelent. Célkitűzés Felmérni a hazai általános felnőtt lakosságnak a korlátozottsággal, a gondozási igényekkel és a munkavégzéssel kapcsolatos időskori szubjektív várakozásait. Módszer Online keresztmetszeti felmérést végeztünk. A korlátozottsággal kapcsolatos várakozásokat a hivatalos szakstatisztikákban alkalmazott globális tevékenységkorlátozottsági mutató (Global Activity Limitation Indicator, GALI) segítségével elsőként vizsgáltuk. A jelen és szubjektíve várt munkavégzést, gondozási igényt, gondozói tevékenységet, valamint a jelen egészségi állapotot és szociodemográfiai helyzetet vizsgáló kérdéseket is feltettünk. Statisztikai analízis A mintában mért adatokat lokális polinom segítségével simítottuk, és a 60/70/80/90 éves korra adott szubjektív várakozásokkal hasonlítottuk össze. A szubjektív várakozásokat meghatározó tényezőket intervallumregresszióval becsültük. Eredmények 1000 kitöltőloyment and care needs differ from actual values of the general population, with considerable gender differences. Orv Hetil. 2021; 162(23) 911-923. The study aimed to assess the level of inflammatory biomarkers related to eosinophilia interleukins 5 (IL-5) and 13 (IL-13), eotaxin 3, major basic protein (MBP) and transforming growth factor β1 (TGF-β1) in patients with dysphagia and Schatzki ring (SR), as well as the characteristics of this group of patients in terms of the features differentiating gastroesophageal reflux disease (GERD) and eosinophilic esophagitis (EoE). We analyzed 42 patients with dysphagia, each of whom underwent panendoscopy with an assessment of the occurrence of SR, retrospectively assessed EoE Endoscopic Reference Score (EREFS) total, inflammatory and fibrostenotic and serum concentrations of IL-5 and 13, TGF-β1, eotaxin 3 and MBP. All of them completed a symptom and comorbid questionnaire. Patients diagnosed with SR constituted the SR group (n​=​8), the rest - the non-SR group. G150 molecular weight The quantification of the biomarkers was performed by enzyme immunoassay (ELISA). In the data analysis, p​≤​0.05 was considered statistically significant.